ÚT A TÖKÉLETES AIRBNB-S LAKÁSHOZ 2. RÉSZ

Ez a bejegyzés a múltkori poszt folytatása, amiben azt ecseteltem, hogyan kezdjünk neki a megfelelő lakás felkutatásának, melyet turistáknak pár éjszakás ott-tartózkodásra szeretnénk kiadni. Ha sikeresen rábukkantunk a megfelelő ingatlanra, először is legyünk tisztában az adás-vételi szerződéssel járó költségekkel, amik minden esetben minket, mint vevőt terhelnek, így még véletlenül sem érhetnek később meglepetések. Ennek ecsetelésébe most nem folyok bele, mert szerencsére az Otthontérkép HASZNOS INFÓK oldalán minden részletesen le van írva, a vételárat alapul véve értelemszerűen kikalkulálható minden járulékos költségünk.

Ezeket az infókat azért is hasznos tüzetesen átböngésznünk, mert amennyiben több ingatlanban is szeretnénk folytatni az egyéb szálláshely tevékenységet, lehetséges hogy szükségünk lesz például a családon belüli ajándékozásra, hogy élhessünk a jelenleg nagyon kedvező feltételekkel kecsegtető, ám annál szigorúbb feltételekhez kötött átalányadózás lehetőségével. Ennek a témának a fontosságát nem győzzük előadásainkon is eleget hangsúlyozni, mert éves szinten akár milliós nagyságrendű eltérés is lehet a tevékenységből befolyt jövedelem után megfizetendő adók összegei között, de ennek alapfeltétele, hogy tulajdonjogunk vagy haszonélvezetünk legyen az ingatlanon, és csak egy lakásban folytassuk a tevékenységet!

Szóval ha már tényleg tisztában vagyunk a kötelezettségeinkkel és lehetőségeinkkel, kellő önismeretet is gyakoroltunk, valamint kiszámoltuk, hogy mennyit kereshetünk a lakásunkkal, és azt gondoljuk, hogy megtaláltuk az ideális ingatlant, akkor elmondom, mire érdemes még nagyon figyelni. A napokban is sorra jelennek meg a témával foglalkozó cikkek, blogbejegyzések, és nem véletlenül ennyire felkapott a téma. A szálláshelyek gombamód elszaporodtak Budapesten is, jelenlétük pedig több oldalról is számos kérdést vet fel. Az egyik legkritikusabb probléma pedig maga a lakás elhelyezkedése egy adott társasházon belül.

Míg 2-3 évvel ezelőtt egy utcában 1-2 lakást adtak ki külföldi turistáknak, addigra ma Budapest belvárosában szinte minden társasházra jut akár 3-4 "Airbnb-s lakás". Ez az arány fenekestül fordíthatja fel egy lakóközösség életét, és hiába rendelkezünk az összes engedéllyel, ha a lakókban ellenszenvet vált ki a tevékenységünk, akkor hosszú távon biztosan nem fog működni a dolog. Egyre több házigazda fordul hozzánk kétségbeesetten, hogy mitévők legyenek, mivel az utóbbi időben folyamatosan érkeznek a panaszok a társasház lakóitól, ami lássuk be, cseppet sem alaptalan. A legtöbb turista ugyanis a kapukód birtokában szabadon ki-be járhat a közös tulajdonrészekben, arról nem is beszélve, hogy egy turista teljesen más életvitelt folytat, mint egy életvitelszerűen ott élő tulajdonos vagy hosszútávú albérlő, aki mellett már megtanultak élni a lakók. Mert míg a turista késő este érkezik haza az étteremből, még elfogyaszt 1-2 pohár bort a kanapén vihorászva, az erkélyen/gangon dohányozva, addig egy "normális" lakó jó eséllyel éjszaka az igazak álmát alussza, és esetleg szombat este hangoskodik néha egy kicsit. Már ha.

Ne feledjük, a társasházak szervezeti és működési szabályzata (szmsz) tartalmazhatnak olyan rendelkezést, amely meghatározza a külön tulajdonunkban levő lakás hasznosításának módját, adott esetben akár meg is tilthatja a szálláshelyként történő hasznosítást vagy bejelentéshez kötheti.

Arra készüljünk fel, hogy a turista természetesen azért jön, hogy jól érezze magát mind a városban, mind a lakásunkban, de az éjszaka közepén a lakók feje felett hangosan kopogó cipő, kacarászás, a vendégek számára ismeretlen lépcsőházban/gangon napi jelleggel előforduló botorkálás egyáltalán nem biztos, hogy a többi tulajdonos ínyére lesz, és lássuk be, teljesen jogosan.

Arról nem beszélve, hogy gyakran sokan a nagyobb haszon érdekében kifejezetten kicsi, akár minigarzonokba is 3-4 vendég számára alkalmas fekvőhelyet alakítanak ki, így azokban a lakásokban, ahol normális esetben 1-2 fő él, mostantól 4 felnőtt is szabadon hangoskodhat. Lássuk be, ezt befektetőként még ha törvényileg meg is van a jogunk meglépni, érdemes figyelembe venni, mert a lakóközösség haragját senkinek nem ajánlom, különben elég hamar lehúzhatjuk a rolót.

De akkor mitévők legyünk? Mint korábban is mondtam, próbáljunk abban a társasházban lakást venni, amiben eleve élünk, ahol a közös képviselő és a szomszédok már jó eséllyel ismernek minket, beszélgessünk velük, nyugtassuk meg őket, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járva próbáljuk folytatni a tevékenységet.

Ha pedig olyan házban vásárolnánk ingatlant, amit mégsem ismerünk, mindenképpen még a vásárlás előtt beszélgessünk a szomszédokkal, közös képviselőkkel, eszünkbe ne jusson eltitkolni a lakás jövőbeni funkcióját, mert ezt nem lehet titokban művelni. Kérjük ki a véleményüket, mennyire rugalmasan állnak hozzá a gondolathoz, hogy mostantól átjáróház lesz a társasház, vadidegenek gurulós bőröndjeinek hangjára kelnek és fekszenek majd, esetlegesen emiatt az ingatlanuk értéke is csökkenhet hosszútávon. Inkább még az elején derüljön ki, hogy bármennyire is szimpatikus az épület és esetleg jó áron tudunk hozzájutni a lakáshoz, ha az ott élők ellenzik a tevékenységet, akkor nincs mit tenni.

Ha viszont megkapjuk az áment, akkor is érdemes hatékonyan hangszigetelni, és külön házirendben figyelmeztetni a vendégeket, hogy tartsák tiszteletben a békés együttélés szabályait, és a lehető legjobb viszonyt fenntartani az ott lakókkal. Épp ezért a legszerencsésebb, ha ugyanabban a házban tudunk hozzájutni egy lakáshoz, amiben már eleve lakunk, a szomszédok is jobb szemmel fognak a tevékenységünkre és ránk tekinteni.

Az előbbieket alapul véve éppen a sok tényező miatt nagyon nehéz megmondani, hogy pontosan milyen épületben érdemes lakást vásárolni, de én vagy zárt lépcsőházban található felsőbb emeleti (liftes) ingatlant, gangos házban lépcsőházból nyíló utcafrontit, vagy valamelyik sarokban eldugott lakást javasolnék. De jó választás lehet még a kifejezetten sok albetétből álló társasházban található, vagy eleve nagyon sok albérlővel rendelkező (sok befektető tulajdonossal) társasházi lakás megvásárlása, ahol szinte fel sem tűnik, ha megjelenik még 1-2 turista is.

Ne feledjük, ha a lakás nehezen megjegyezhető helyen fekszik a házon belül, az sem feltétlenül szerencsés. Míg egy hosszútávú bérlő minden gond nélkül, addig egy külföldi vendég 1-2 nap alatt nem fogja megjegyezni, hogy melyik udvaron keresztül menve juthat el a lakáshoz, melyik félemetelen melyik oldalon kell kiszállni a liftből, aminek az lesz a vége, hogy az éj leple alatt, az egy emelettel lejjebb lakó idős néni zárjába fogja ittasan beletörni a kulcsot.

Természetesen senkinek a kedvét nem szeretném elvenni, hogy belevágjon a rövidtávú lakáskiadásba, de ha a felsoroltakat átgondoljuk, mérlegeljük, akkor sok kellemetlen perctől, és akár anyagi kártól is megkímélhetjük magunkat.

ELŐZMÉNY: ÚT A TÖKÉLETES AIRBNB-S LAKÁSHOZ 1. RÉSZ

FOLYTATÁS: ÚT A TÖKÉLETES AIRBN-S LAKÁSHOZ 3. RÉSZ

Ha hasznosnak tartottad ezt a bejegyzést, kérlek nyomj egy Tetsziket, de annak is nagyon örülök, ha megosztod az ismerőseiddel, barátaiddal! Kövess a Facebookon is, ahol kommentelni is tudsz!

Ne a büntetésekre költsd a bevételed, itt vagyunk és segítünk.