Az évek és a rutin
Tévedés ne essék, a mai napig imádok házigazda lenni, de azért aki azt hiszi, hogy a házigazda lét önfeledt lubickolás a semmittevéssel megkeresett dollármilliókban, azt ki kell, hogy ábrándítsam. Bár tény, hogy a legtöbb foglalás/vendégérkezés gördülékenyen zajlik, de a nagy számok törvénye alapján sajnos mindig becsúszik 1-2 olyan eset, ami csak rajtunk múlik, hogy hogyan végződik. És itt hihetetlenül fontos, hogy mennyire vagyunk tapasztalt és felkészült házigazdák, vagy kezdőkként mennyire fogadjuk meg a vén rókák tanácsát, előre kivédve a sok felesleges körök lefutását.
Hogy miről is beszélek? Vegyünk egy velem éppen most megtörtént esetet. A vendég, nevezzük John-nak, kb 2-3 hete foglalta be a lakásunkat, július 9-i érkezés, a repülője 11:55-kor száll le, ennél ideálisabb nem is lehetne. Imádjuk, ha a vendég vasárnap érkezik, mert szuperül kitölti a "lyukakat", ráadásul 5 napra foglalt, tehát pénteken távozik, ami ugye esélyes, hogy simán be is lesz foglalva majd mások által, így is történt, ahogy ennek a vendégnek távoznia kell, aznap érkezik is a melegváltás. Juhhéj!
John kommunikatív, alig várja, hogy itt legyen, előző este még egyszer lefixálunk mindent, a megszervezett reptéri transzfer várja, elhozza, én a lakásban várom, 13h-kor jönnek, mert ugye kiszámoltam az érkezést, utána el tudok végre pár napra menni vidékre pihenni, 5 napos foglalás ilyenkor megváltás a tikkasztó hőségben, minden vágyam vízparton tölteni.
Vasárnap 11-kor, készülődés, takarítás közben olvasom csak az e-mailt, hogy John mivel új-zélandi, de Angliában él, a reptéren tudja meg, hogy legalább 3 hónapig érvényesnek kell még lennie az útlevelének, hogy utazhasson, de neki 2 hónap múlva lejár, nem utaznak, nem jönnek. Remélhet-e bármi visszatérítést? Kedvesen megírom, hogy mivel a július és augusztus kiemelt időszak Budapesten, ráadásul a lemondási feltételeim is szigorúak, nem áll módomban visszatéríteni a szállásdíjat, két opció van, vagy ő lemondja a foglalást, és ha valaki más befoglalja az adott időszakra a napokat, akkor valamennyit visszaadok neki (közben lelki szemeim előtt már előre szenvedek ennek az egésznek az adminisztrációjától), de azért lássuk be vasárnap kora délután leakasztani egy új vendéget, aki 5 napra foglal, nos, meglehetősen aggályos...vagy próbál szerezni valami SOS megoldással útlevelet, és bár bukik 1-2 éjszakát, de legalább 3 napra el tud jönni... Ez a megoldás marad, John ezerrel elkezd intézkedni. Reptéri transzfer lemondva az utolsó pillanatban, sűrű elnézések közepette, ez nyilván a cégnek is most egy fuvar kiesés...
Évek és a rutin: Ha ez a vendég a Booking.com-on foglalt volna, és sem előleget nem kértünk be, vagy nem vagyunk kártyaelfogadók, akkor ennek az 5 napos foglalásnak bottal üthetnénk a szállásdíját, és a kedves vendég még lehet, hogy arra sem méltatott volna, hogy ezt az egész mizériát közölje velünk, éjfélkor nyomhattunk volna egy no show gombot. Ha az Airbnb-n nem szigorú a lemondási feltételem, és lemondja a foglalást, akkor is bukom a szállásdíj egy részét.
Tehát abban maradunk, John szerez új útlevelet, és majd jelentkezik. Én indulnék vidékre, de a vendég ugye sehol. Lehet meg sem érkezik, és más sem foglalja be a lakást július 14-ig, amikor a következő vendég jön, de legalább a pénzemnél leszek. Csak mondjuk addig a meleg, a por, stb. ez alatt az 5 nap alatt, a redőnyök lehúzva, nem biztos, hogy ideális érkezési kép a következő vendégek számára... Csak emiatt viszont nem maradok Budapesten, úgyhogy valami megoldás kell. A lakás előkészítve, szerencsére van kulcsszéf, és a lépcsőházba is be tud jutni a vendég, aki lehet nem is jön. Hétfőn már vidéken vagyok, lazítanék (ezt behelyettesíthetjük egy régóta várt horvátországi nyaralással, családra koncentrálással, bármivel), Johnról semmi hír. Biztos ami biztos, elküldöm e-mailben az összes instrukciót, hogy ha mégis sikerül szerezni egy útlevelet meg egy repjegyet, és felszáll egy gépre, legalább tudja, hogyan kell bejutni a lakásba, ha pont akkor jelezné érkezését, amikor végre úsznék egyet, és 60 percig nem vagyok elérhető. A tervem beválik, John mindent elintézett, este 7-kor jelzi, hogy 0:25-kor érkeznek, tudok-e szerezni transzfert. Vacsoravilla kézből kiesik, ezerrel telefonálás, van-e transzfer 5 óra múlvára, persze hogy nincs. E-mail vissza John-nak, hogy transzfer nincs, jó lesz a taxi is, de vigyázzon a hiénákkal, ne váltson pénzt a reptéren, pontos árfolyamokra felhívni a figyelmét, meg hogy mennyi lehet max a taxi, és hogy biztosan megértette-e a lakásba bejutási instrukciókat? Igen, mindent ért, alig várja, hogy megérkezzen. Azzal a tudattal, hogy ebből nem lesz minimum éjjeli 1:30-ig lakásba érkezés, kedvesen megírom Johnnak, hogy megpróbálok ébren maradni, és mindenképpen jelezze, ha megérkeznek, és sikeresen bejutottak a lakásba. Ígéri, így lesz.
Évek és rutin: Lépésről-lépésre befotózott bejutási terv, pdf és jpeg formátumban is elküldve a vendégnek, kulcsszéf, minden pipa. Felhívni a figyelmét a reptéri taxisok lehúzásaira, hogy ne váltson pénzt a reptéren, és a megfelelő euró, font árfolyamok elküldése. Telefon hangosan hagyva, és várakozás, hogy a vendég sikeresen bejut-e.
Persze éjfélkor elájulok, de csak éberen merek aludni, fél szemem a reptéri érkezések oldalon, a gép késik. Tehát 1:30 helyett lesz minimum éjjel 2 óra, amire megérkeznek. Remek. 2-kor felébredek, a gép leszállt 0:43-kor, tehát kb 20perce a lakásban kellene lenniük, de semmi hírem. Rájuk írok, semmi. Most mi történt? Fáradtak voltak, elfelejtettek szólni? Egy taxis elvitte őket egy atm-hez és kivetetett velük 300.000 Ft-ot? (megtörtént eset)...
Álmatlanul forgolódom. Félálomban vagyok, 2:46-kor csörög a telefonom. Szerencsére sem pár óra múlva munkába siető férj, sem kisgyermek nem alszik mellettem. Kábultan felveszem, John hív, hogy a kód nem jó.
Évek és a rutin: Biztosan az A lépcsőház és nem a B lépcsőház előtt vagy? (Ha a templom felől jön a vendég, akkor mindig összekeverik, ha a játszótér felől, akkor nem.) Nem, jó helyen van, a kód nem működik. Ok, akkor a kulcsszéf kódját próbálja beütni, tehát próbáld a másik kódot. (Közben Pesten vihar volt, reméljük nem szállt el a kapukód rendszer, mert akkor nekem tényleg annyi...) A kód működik, John és neje a lépcsőházban hajnali 2:50-kor velem beszél telefonon. Már csak a lakásig kell ejutniuk, még egyszer megadom a kulcsszéf kódját, és megkérem, írjon emailt, ha bejut a lakásba. Megpróbálok visszadőlni, el is szenderedek, amikor 5 perc múlva 3-kor email helyett felhív, hogy bejutottak. Hallelujah! Ezek után visszanémítom a telefonom, de nem bírok visszaaludni, még vagy 10percenként megnézem, tutira nem hívott-e a valami miatt, de a telefon szerencsére nem jelez semmit. 5-ig forgolódom, majd nagy nehezen sikerül elaludni.
Évek és rutin: Valami bármikor közbejöhet, ebben a sztoriban, ha nincs kulcsszéf, ha nem tudom előre, hogy miket ronthat el, rengeteg plusz idegeskedéssel járt volna, de szerintem így is érezhető, hogy miknek van kitéve egy házigazda, és ez tényleg bármikor bárkivel megtörténhet.
A plusz poén az egészben, hogy amikor valami ilyesmi történik, és a házigazda a lelkét kiteszi, hogy minden flottul menjen, pár nap múlva jön a meglepetés, amikor a vendég lepontozza a szálláshelyet, hogy a bejutás körülményes volt, vagy nem érte meg az árát, vagy csak úgy alapból soha nem ad maximális pontszámot. Szóval most izgatottan várom, hogy ezek után John milyen értékeléssel lep majd meg a távozás után... És ne feledjük, ez egy teljesen sima, problémamentes foglalásnak indult, és még vasárnap 11-kor is annak tűnt...
Szép nyarat és kitartást minden házigazdának, ránk fér!
Ha hasznosnak tartottad ezt a bejegyzést, kérlek nyomj egy Tetsziket, de annak is nagyon örülök, ha megosztod az ismerőseiddel, barátaiddal! Kövess a Facebookon is, ahol kommentelni is tudsz! Ne a büntetésekre költsd a bevételed, itt vagyunk és segítünk.
TALÁLKOZZ VELÜNK SZEMÉLYESEN KÉPZÉSEINKEN!
RÖVIDTÁV (AIRBNB, BOOKING ÉS TÁRSAIK):
Rövidtávú lakáskiadás előadás tematika és jelentkezés
Rövidtávú lakáskiadás gyakorlati tréning
HOSSZÚTÁV: